2012. szeptember 26., szerda

Airspring légrugó

Sajnos idővel az alkatrészek megadják magukat. Vannak amik elkopnak, vannak amik eltörnek... és sajnos vannak amik meggyengülnek. Az egyik ilyen alkatrész például a hátsó tekercsrugó. Egyrészt tizenéves autóról van szó, másrészt sedan lévén igencsak meglehet pakolni, a vonóhorog lévén pedig néha utánfutót is vontattam (vontattak) vele. A vásárlás után az autóban talált papírok alapján az előző vidéki tulajdonos révén jókora adag tüzifát is hazaszállítottak a jó öreg Mutyukival. Így aztán egyre észrevehetőbb volt, hogy alapból is megvan ülve a feneke, a helyzetet súlyosbította, ha hátul utasok tartózkodtak, vagy a csomagtartó komolyabban meg volt pakolva. Ekkor már odaáig fajult a dolog, hogy voltak bizonyos bukkanók, padkák, ahol leért a kipufogó illetve a vonóhorog alja. Illetve az utólag beszerelt tolatóradar ilyenkor össze-vissza működött.

Valamit tenni kellett. Utánaolvastam a dolgoknak. Voltak akik hasonló esetben rugót cseréltek, de tartós eredményt az sem hozott, mert az utángyártott rugó már alig 1-1,5 év alatt ugyanolyan lett, mint a régi.
Illetve rugóösszehúzóm nem lévén (na nem mintha olyan marha drága lenne), inkább más megoldás után kutakodtam. Jobb szeretem magam megcsinálni a dolgokat, sajnos a szerelőkkel voltak rossz tapasztalataim, meg azt se szeretem ha átvernek....
Ajánlották a légrugót. Sejtettem, hogy mi lehet, és egy Ford Mondeos oldalon rá is találtam hogyan is kell beszerelni. Valóban nem egy nagy kunszt, a mi autónknál még egyszerűbb, mint a Mondeonál. Csak egy emelőre, kerékkulcsra, és gumiápolóra van szükség.

A fent nevezett oldalon is az Airspring márkájú légrugót szerelik be. Felkerestem hát a weboldalukat és nagyon megörültem, hogy postai utánvétel is lehet tőlük vásárolni. Akkor még nem sejtettem, hogy nem is olyan egyszerű dolog ez, pedig már 2012-t írunk....

Nem tudom megmagyarázni, de ha van rá lehetőség akkor jobb szeretem e-mailben, de legalábbis írásban intézni az ilyen vásárlásokat (az igazat megvallva pizzát, vagy kebapot is jobban szeretek on-line rendelni) és nem telefonon. Végsősoron megvan ennek a módszernek az az előnye, hogy kisebb az esély a félreértésre, illetve a szó elszáll.... a többit meg már ismeri mindenki.

Szóval először is e-mailben kértem egy árajánlatot, ami aránylag hamar, ha nem is aznap, de már másnap meg is érkezett. A megadott ár (ha jól emlékszem) 16000 Ft + postaköltség volt. A korábban a légrugóról olvasott, hallott vélemények alapján nekem ennyit megért a dolog. Válasz e-mailben meg is rendeltem. Megadtam a címemet, és vártam szépen, hogy megérkezzen a termék. Eltelt egy hét, és nem történt semmi. Ismervén a Magyar Posta Feketelyuk Zrt.-t kezdtem attól tartani valami gubanc van. Újabb e-mail, hogy ha lehet, akkor legyen kedves elküldeni a csomag azonosítóját, hogy kerestethessem a postán. Ezt nem kaptam meg. Kicsit kezdett gyanús lenni a dolog, de mivel utánvét fizettem nem nagyon tartottam attól, hogy átvernek (és erről szó sem volt). Lassan már 3 hét is eltelt a megrendelésről szóló e-mailhez képest, és még mindig nem kaptam meg az árut. Ekkor már mégis telefont ragadtam, és felhívtam a céget. Egy kedves hölgy vette fel a kagylót. Tudta miről van szó, nem vagyok elfelejtve, de állítólag már kétszer postázta a csomagomat, de mind a két alkalommal eltűnt a postán. (WTF????) De feladja harmadszor is. Kissé hihetetlennek tűnik nekem, hogy egy utánvétes csomag eltűnjön... ráadásul rögtön egymás után kétszer is....
Nekem kicsit büdös volt a sztori, szerintem csak szimplán megfeledkezett róla. De végül is mivel csak az időmet rabolták, nem a pénzemet, és mivel eddig is tudtam légrugó nélkül élni, ezért azt a pár hetet még kibírtam, így vártam tovább türelmesen. Nah szerencsére a telefonhívás után már nem kellett sokat várni 3 nap múlva be volt dobva az értesítő, mehettem a postára a cuccért.

Kis karton doboz, benne a két légrugóval, illetve egy rövid leírással.






Hozzáláttam hát a beszereléshez. Mindegy melyik oldalon kezdi az ember. Gyakorlatilag egy kérékcsere folyamatra hasonlít a dolog. Az autót meg kell emelni, le kell kapni a kereket, majd a tekercsrúgó belsejébe kell berodolfózni a légrugót.


A légrugó helye
Ehhez a szelepet el kell távolítani a légrugóból, majd összenyomva betuszkolni a menetek között a rugó belsejébe. A leírás szerint szappanos vízzel kell bekenni a légrugó külsejét, így könnyebben becsúszik. Én ehelyett gumiápolót használtam. Egyrészt ez is ken annyira, másrészt a guminak csak jót tesz.





Személy szerint nekem az a módszer vált be a beszereléskor amikor a szeleppel ellátott felét tuszkoltam be előbb a rugó felső részébe, és így haladtam felülről lefelé. 








Ha bent van a helyén akkor el kell igazgatni. Ügyelni kell arra, hogy a szelep a két menet közé essen, ellenkező esetben az összenyomódó rugó leszakíhatja a szelepet. Egy plusz jó tanács, hogy ha az igazítás után a szelep olyan pozícióba esik, hogy hozzáférhetetlen hely felé néz, akkor próbáljuk meg a rugóval együtt a megfelelő irányba fordítani. Anno én erre nem annyira figyeltem... így az egyik oldalon az autó feneke, a másik oldalon az autó orra felé néz a szelep.

A szelepnek a két menet közé kell esnie!

A szelepnek a két menet közé kell esnie!
 Ha a helyén van a légrugó, illetve a szelep is, akkor tekerjük vissza a szeleptűt, és fújjuk fel egy kicsit, épp csak annyira, hogy visszanyerje a hengeres formát.


Ilyenkor utoljára még alaposan fújjuk be gumiápolóval, mert a kerék felszerelését követően, már nem fogunk rendesen hozzáférni.



A kerék mehet vissza a helyére, az autót le lehet ereszteni, majd a légrugót fel kell fújni. 0,5 és 1,2 bar közötti értékre kell beállítani. Ezzel lehet a kívánt magasságot beállítani.

Nyomás alatt a légrugó úgy néz ki, mint egy fűzőbe szorított kövér nő.... :)






Előtte
Utána



Mivel a szelepek kissé nehezen hozzáférhető helyen vannak, ezért azokat megtoldottam egy autósboltban kapható tömlővel. Így a betáplálás helye már egy kissé könnyebben hozzáférhető helyre került.






Amire még ügyelni kell, hogy a szeleptű rendesen legyen visszatekerve, ugyanis nekem néhány héttel a beszerelés után az egyik kilazult és emiatt leeresztett. Nem kicsit szartam be, mert először azt hittem kilyukadt a légrugó... de szerencsére, csak egy szeleptű okozta a galibát.

Innentől gyakorlatilag már csak annyi feladatunk van, hogy időnként megnézzük nincs-e leeresztve, és alkalmanként, legalább a szezonváltásos kerékcserekor fújjuk be alaposan gumiápolóval, illetve ellenőrizzük le a nyomást.

Mióta benne van újra normálisan áll az autó, és a kanyarokban is sokkal stabilabban viselkedik, illetve végre nem akadok fel azokon a helyeken ahol ezt megelőzően mindig.



Még több kép itt.


2012. szeptember 22., szombat

Elektromos csomagtér nyitás

Biztos másnak is megfogalmazódott már a fejében a gondolat, hogy néha jó lenne ha nem kellene a kulccsal bajlódni csomagtér nyitásakor. Sötétben nem találja az ember a kulcslyukat, stb stb....

Mivel a riasztót úgyis deaktiválni kell, így az ember kezében már ott a távirányító, ezért adott a feladat, rá kell kötni a riasztóra a csomagtérnyitást is. Az autómban található riasztónak van is ilyen kimenete, már csak a mechanikai kialakítást kellett kitalálni.

A régi swift fórum lakói közül ha jól emlékszem Rafika linkelt be egy videót az általa megvalósított elektromos nyitásról.




Ha erre időben ráakadtam volna, akkor könnyebb dolgom lett volna, de alapvetően én is hasonló koncepcióban gondolkodtam.

Elvileg a csomagtér nyitáshoz egy ún. csomagtér nyitó mágnest szoktak alkalmazni, ám ennek a majd 5000 Ft-os ára hamar elriasztott. A másik lehetőség, egy mezei központi zár motor. Ennek már sokkal barátibb az ára, mindössze 700 Ft. Ebből a 2 vezetékesre volt szükségem, és elegendő volt a 25Nm-es.

Egy probléma megoldva, a mivel kérdésre meg van a válasz. Jött a hogyan!!!

Megsasoltam a csomagtérzárat. Maga a kulcsos zár egy rudazaton keresztül oldja a reteszt, ám ez a rudazat csak akkor mozog szabadon ha a kulcs is benne van. A nyitó bowden pedig szintén ugyanerről az oldalról húzva oldja a reteszt. A bowden kis kireteszelő kallantyújára kell valahogy ráaplikálnom bal oldalról egy toló rudazatot.

A Rafika videóján jól látszik, hogy ő a bowdent és a zár rudazatot is kiiktatta (időközben konzultáltam Rafikaval, és a kulcsos zár nem lett kiiktatva, csak rosszul láttam a videón), és a bowden helyére illesztette be a központi zár motorhoz kapott rudazatot, illetve diót. Mint azt megtudtam ő azért csinálta meg így, mert elszakadt a bowden, és kb 5-6000 Ft lett volna a pótlása. Így egyszerűen kiiktatta, és csak a központi zár motorral nyitja a csomagteret.

Én nem akartam a gyári lehetőségeket megszüntetni, csak szerettem volna kiegészíteni azokat. Így aztán kiszereltem a reteszt, és a bowden által mozgatott alkatrész egy megfelelő helyére készítettem egy 2mm átmérőjű furatot. Nagyobbat nem akartam, mert nincs olyan sok anyag abban az alkatrészben.

A piros nyíllal, illetve pöttyel jelölt helyre készítettem egy 2mm átmérőjű furatot.

A motorhoz kapott alkatrészek között van egy bringa küllőre hajazó rudazat, ami azonban 3mm vastag. Ez adta az ötletet, egyszerűen kicserélem ezt az alkatrészt egy valódi kerékpár küllőre, mert az vékonyabb. A kemény 15 Ft-ért beszerzett kerékpár küllő csak 2mm vastag.

 

A fenti képen látható módon rögzítettem a motort az ajtóhoz. A küllőt pedig a következő képek szerint hajlítottam meg.





A küllő végére pedig egy sorkapocsból kiszedett rögzítő elemet csavaroztam, így nem tud véletlenül kicsúszni a helyéről.
A mechanikai kialakítás volt a könnyebb falat. A vezetékeléssel ment el rengeteg idő. 



Berelézni a riasztó megfelelő kimenetét, felszedni a kárpitokat, behúzni a vezetéket. Elment vele egy délután, de megérte. 



És akkor a működésről pár videó.






Hozzávalók:
   - 2 vezetékes 25 Nm-es központi zár motor
   - 2 mm vastag kerékpárküllő
   - relé
   - vezeték
   - kábelsaru

2012. szeptember 3., hétfő

Dísztárcsák felújítása

Mivel maradt még egy kis anyag a felnik festéséből, és az ősz beköszöntével a téli gumi felszerelése is - lassan ugyan, de - közeleg, ezért úgy gondoltam lefestem a gyári dísztárcsákat is, amik eddig  a nyári kerekeket díszítették.




Ezekből a dísztárcsákból két garnitúrára valóval rendelkezem, de sajnos még így sem sikerült egy teljesen karcmentes készletet összeválogatni. Eléggé lestrapáltak, és padkanyomosak voltak. Viszont mivel a ma kapható tárcsákhoz képest ezek nagyon jó minőségűek így érdemes felújítani őket. Csak némi csiszolóvászon és egy kis akril festék és lakk szükséges hozzá.

Most első körben a lestrapáltabb garnitúrát csiszoltam, festettem, majd lakkoztam le. Majd kiderül, hogy bírják a téli kiképzést. Mivel műanyagról van szó a csiszolás nem egy nagy meló. A mélyebb horzsolásokat 80-as vászonnal csiszoltam ki, majd 100-150 és 360-as papírokkal folytattam a dolgot. Aztán kaptak egy réteg RAL7022 Antracitmetál színt, és végül egy réteg matt akrill-lakkot.
Nagyon tetszik ez a szín. De ha beválik akkor a másik garnitúrát valószínűleg a gyári ezüst színre fogom lefújni.


 
Előtte


Utána


2012. augusztus 31., péntek

Alufelni IV.

Az élet nem egyszerű.... erre már a felni felújítás közben rájöttem. De úgy gondoltam a nehezén már túl vagyok.... és ismét tévedtem.

Elgurultam az egyik helyi gumishoz a frissen festett felnikkel, hogy átszereltessem rá a nyári gumikat.
Első körben attól rettegtem, hogy a gumis összekarcolja majd a felniket, de ez szerencsére nem történt meg. Valóban nagyon vigyázott rá. 5000 Ft-ért átszerelte, kicentírozta.

Aznap még kiszaladtam vele az autópályára, tettem egy kört, hogy nem ráz-e vagy valami. Nem volt semmi gond.

Aztán a hétvégén Miskolc felé vettem az irányt, és menet közben észleltem, hogy 100 és 110 km/h között kicsit ráz a kormány.
Augusztus 21.-én el is fáradtam vele egy másik gumishoz (azért nem ugyanoda vittem vissza, mert akkor épp kb 280km távolságra voltam az említett műhelytől). Elregéltem a problémámat. A gumis lekapta a két első kereket, feldobta a gépre, és mit ad Isten mindkettőt újra kell centírozni, sőt a jobb elsőt görgőzni is kellene. De sajna ez a gumis nem tud görgőzni. De szerinte lehet, hogy a centírozás is megoldja a problémát.
2000-ért kicentizte a két kereket. Próbakör... ugyanúgy ráz tovább. Irány egy másik gumis, hátha az tud görgőzni. Juhász Gumiklinika, Kazincbarcikán. Tudnak görgőzni, és azonnal meg is tudják csinálni. De akkor már úgy voltam vele, hogy nézzék meg mind a négyet. Szerencsére csak egyet kellett görgőzni. Szóval 1 görgőzés, 4 centírozás, plusz szerelés... 10200 Ft.  Szvsz ha azt veszem alapul, hogy a görgőzés csak 3000 Ft-ba került, akkor a többit marha drágán csinálják. De a próbaút után legalább úgy tűnik, hogy jól is dolgoznak. A rázás megszűnt, viszont a srác szerint aki görgőzte a felnit, nagyon lágy az anyaga. Nah én nem tudom... nem értek a lovakhoz.
Az egészben az a fura, hogy az első gumis nem mondta, hogy görgőztetni kellene bármelyik felnit is, én pedig nem emlékszem, hogy bármikor is beleszaladtam volna valami kátyúba.

A felni kupakjai nagyon le voltak harcolva, ezért a vaterán rendeltem új "matricát" hozzá, ami tegnap érkezett meg, és nem is matrica volt, hanem plexi korongot. Végre összeállt a kép.



2012. augusztus 28., kedd

Váltóolaj csere

Újabb 40 ezer km volt az autó háta mögött, így eljött az ideje a váltóolaj cseréjének. Sokan elhanyagolják ezt a részt, van aki szerint "örökéletolaj" van a váltóban, és azt nem kell cserélni. Szerintem kár spórolni azon a pár ezer forinton, főleg ha 40 ezer kilóméterre oszlik el ez a költség.

Korábban Castrol SMX-S 75W90 volt benne, most Eneos 75W90-et vásároltam, 2000 Ft/flakon áron. Így a váltóolaj csere 6000 Ft-ból megúszható.




A szervizkönyv szerint 2,4 liter olaj kell a váltóba, illetve 40 ezer kilóméterenként kell cserélni.

Maga a művelet nem egy nagy dolog, alig bonyolultabb a motorolajcserénél. A váltó alján meg kell keresni a négyszög alakú kulcsnyílással ellátott csavart. 3/8"-os kulcs kell hozzá.




Ezt kitekerve már ömlik is ki a használt hajtóműolaj. Én kb. 1 órát vártam mire az utolsó csepp is távozott.

Közben a leeresztő csavart meg kellett takarítani a rátapad apró fém "forgácsoktól", ami gyakorlatilag inkább fém por. Mivel a leeresztő csavar belső felébe egy mágnes van beépítve, ez szedi össze a váltó fogaskerekeiről leváló apró fémdarabokat.




És így néz ki tisztítás után



Amikor az utolsó csepp olaj is kicsöpögött, akkor visszatekertem a leeresztő csavart, a szervizkönyv szerinti 25-30 Nm nyomatékkal.

A regiswift fórumozóinak tanácsa alapján a betöltést nem a gyárilag előírt helyen ejtettem meg, hanem a kilóméterspirál helyén keresztül töltöttem fel. Ehhez szükség van egy 10-es crowára, kb. 50 centi 10-15mm átmérőjű slagra, és egy tölcsérre.

A spirálházat a piros nyíllal jelölt M6-os csavar rögzíti. Ezt kitekerve a spirálház kihúzható a váltóból (de ne a spirálnál fogva húzd ki!)




Így kapunk egy tökéletes betöltőnyílást, ami sokkal könnyebben elérhető, mint a váltó oldalán található gyári betöltőnyílás.

Belekerült a kb. 2,4-2,5 liter olaj (inkább egy picit több legyen), majd a spirálház, és az azt rögzítő csavar is visszakerült.

Lehet, hogy csak placebo, de a váltó a friss olajjal valóban valamivel finomabban jár azóta.

2012. augusztus 13., hétfő

Alufelni PART III.

Nem akarom elkiabálni, de úgy néz ki befejeztem a felniket.

Ezalatt a röpke 2-3 hét alatt pár fontos dolgot sikerült megtanulnom.

1. Nem mindegy milyen festékhez milyen lakkot használok.

Rossz kombináció I.

Rossz kombináció II.

NYERŐ KOMBINÁCIÓ
Érdemes a festékhez tartozó lakkot használni, mert sok bosszúságtól kímélheti meg magát az ember. Sajnos a legtöbb ún. keréktárcsafesték nem rendelkezik túl nagy színválasztékkal. Fekete, fehér, kályhaezüst. Cserébe valószínűleg nem reped szét rajta a hozzá való lakk.

A Maestro festékek nagy színválasztékkal rendelkeznek, de sajnos csak a saját akril lakkja jó hozzá, ami pedig nem üzemanyagalló. 

2. Az üzemanyagálló lakk, tényleg üzemanyagálló. Illetve nem nagyon találtam olyan oldószert (kivéve talán a Kromofág) ami le tudná oldani.
Az ilyen festék, lakk eltávolításához a legjobb mechanikai módszer a drótkorong, és a csiszolóvászon.






3. Csak akkor fogj bele, ha sok türelmed és időd van. És ne nagyon kísérletezz a különböző festékekkel, lakkokkal. Az eredmény kárpótol a fáradozásokért.




Az utolsó felni ma délután kapta meg a lakkréteget. Néhány napot hagyom száradni, és utána irány a gumis.

2012. augusztus 9., csütörtök

Alufelni PART II.

Második nekifutás. Újra lecsiszoltam, lealapoztam.




 Lefestettem. Lelakkoztam. És az eredmény siralmas. Pedig most 2-2 napot vártam a réteg között. Vagyis a festéknek volt ideje megszáradni.





Korábban ilyen lakkal próbáltam: http://www.medikemia.hu/index.php?mid=20&prod=361

Annak ellenére, hogy ezeket is a Medikémia gyártja, mint a festéket, nem kompatibilisek egymással, legalábbis a tapasztalat ezt mutatja. Most annyival voltam előrelátóbb, hogy csak 1 felnit lakkoztam le.

Most vettem egy flakon matt akril lakkot:

Ezzel jelenleg így néz ki. Majd kiderül mit mutat 24 óra múlva.
Leírás alapján ennek már jónak kell lenni... de én már csak a szememnek hiszek.


folyt. köv.

2012. augusztus 5., vasárnap

Alufelni

Régóta szerettem volna alufelnit az autómra, de az árak mindig kicsit elriasztottak. Nézegettem az árakat, és igazán az bosszantott, hogy a 4x100-as osztókörű használt alufelnik már aránylag olcsón (10 ezertől) elérhetőek, míg a 4*114,3-as felnik 30ezer alatt nem is nagyon vannak. Vagy ha van is, akkor meg kb úgy néz ki vele a kocsi, mintha dísztárcsa lenne rajta. Bár elsősorban nem az "optikai tuning" mozgatott, hanem, hogy a legtöbb alufelni szélesebb, mint a gyári lemezfelni, és így szélesebb gumit is rárakhatok. Viszont ezt a szempontot figyelembe véve nekem a 30+-os ár kicsit sok volt. De legalábbis több mint amit nekem megér.

Szóval kissé reménytelen volt, hogy abban az árkategóriában amit én hajlandó vagyok kifizetni használható alufelnit kapnék.
De aztán, kb 2 hete rám mosolygott a szerencse. A vatera, apród.hu, duen, stb. után a Honda fórumon akadtam rá a megfelelő felnire. Az ára is jó volt... és ráadásul gyári Suzuki OZ felnik. Egyetlen szépséghibája volt, hogy a sérült lakkozást az egyik felniről az előző tulaj már elkezdte leszedni.... Ez számomra csak azért volt hiba, mert én azzal a lakkozással is elközlekedtem volna még évekig.





Így viszont már kénytelen leszek valamit kezdeni a festésükkel. Fényező....hahhh....15 ezret adtam a felnikért... nem fogok még 20-30-at rákölteni a fényezésre. Szóval marad a DIY.
Hozzáláttam hát magam. Azt az egyet amit megcsiszoltak drótkoronggal tették, ami frankón belemart az aluba is. 



Úgyhogy a padkanyomok mellett ezeket is el kellett tüntetnem. 30, 40, 100, 150, 360-as csiszolóvásznakkal láttam neki a munkának. Nem sok ujjlenyomatom maradt a végére :).

Jöhet a festés. Alapozó, festék és lakk. Szépen sorban haladtam... a festés után elégedett is voltam az eredménnyel...





De sajnos elkövettem azt a hibát, hogy a lakkozás előtt, illetve az egyes rétegek fújása között nem vártam elég időt. Így aztán mikor a lakk elkezdett megszáradni rajta, felhólyagosodott és megrepedezett az egész miskulancia.... El sem tudom mondani milyen "boldog" voltam. Kezdhettem az egészet elölről. És ha az üzemanyagálló lakk flakonjára ráírják, hogy üzemanyagálló, akkor nem viccből teszik. Tényleg az. Semmilyen hígító nem hozza le, a kromofágot meg túl drasztikusnak éreztem, így megint csak a jó öreg csiszolóvászonhoz kellett nyúlnom.

Most ott tartok, hogy a négy felni újra le van csiszolva, és le van alapozva. Az alapozó és az összes többi réteg is 2-2 napot fog majd pihenni, mielőtt a következő réteget is ráfújnám. Remélem ennyi már elég lesz a teljes száradáshoz. Aztán ha eljutok addig, akkor a lakkot csak 1 felnire fogom ráfújni, és hosszan fohászkodom majd, hogy ne repedjen meg.

Szóval itt tartok most. A többit majd ha kész a mű.