2012. szeptember 26., szerda

Airspring légrugó

Sajnos idővel az alkatrészek megadják magukat. Vannak amik elkopnak, vannak amik eltörnek... és sajnos vannak amik meggyengülnek. Az egyik ilyen alkatrész például a hátsó tekercsrugó. Egyrészt tizenéves autóról van szó, másrészt sedan lévén igencsak meglehet pakolni, a vonóhorog lévén pedig néha utánfutót is vontattam (vontattak) vele. A vásárlás után az autóban talált papírok alapján az előző vidéki tulajdonos révén jókora adag tüzifát is hazaszállítottak a jó öreg Mutyukival. Így aztán egyre észrevehetőbb volt, hogy alapból is megvan ülve a feneke, a helyzetet súlyosbította, ha hátul utasok tartózkodtak, vagy a csomagtartó komolyabban meg volt pakolva. Ekkor már odaáig fajult a dolog, hogy voltak bizonyos bukkanók, padkák, ahol leért a kipufogó illetve a vonóhorog alja. Illetve az utólag beszerelt tolatóradar ilyenkor össze-vissza működött.

Valamit tenni kellett. Utánaolvastam a dolgoknak. Voltak akik hasonló esetben rugót cseréltek, de tartós eredményt az sem hozott, mert az utángyártott rugó már alig 1-1,5 év alatt ugyanolyan lett, mint a régi.
Illetve rugóösszehúzóm nem lévén (na nem mintha olyan marha drága lenne), inkább más megoldás után kutakodtam. Jobb szeretem magam megcsinálni a dolgokat, sajnos a szerelőkkel voltak rossz tapasztalataim, meg azt se szeretem ha átvernek....
Ajánlották a légrugót. Sejtettem, hogy mi lehet, és egy Ford Mondeos oldalon rá is találtam hogyan is kell beszerelni. Valóban nem egy nagy kunszt, a mi autónknál még egyszerűbb, mint a Mondeonál. Csak egy emelőre, kerékkulcsra, és gumiápolóra van szükség.

A fent nevezett oldalon is az Airspring márkájú légrugót szerelik be. Felkerestem hát a weboldalukat és nagyon megörültem, hogy postai utánvétel is lehet tőlük vásárolni. Akkor még nem sejtettem, hogy nem is olyan egyszerű dolog ez, pedig már 2012-t írunk....

Nem tudom megmagyarázni, de ha van rá lehetőség akkor jobb szeretem e-mailben, de legalábbis írásban intézni az ilyen vásárlásokat (az igazat megvallva pizzát, vagy kebapot is jobban szeretek on-line rendelni) és nem telefonon. Végsősoron megvan ennek a módszernek az az előnye, hogy kisebb az esély a félreértésre, illetve a szó elszáll.... a többit meg már ismeri mindenki.

Szóval először is e-mailben kértem egy árajánlatot, ami aránylag hamar, ha nem is aznap, de már másnap meg is érkezett. A megadott ár (ha jól emlékszem) 16000 Ft + postaköltség volt. A korábban a légrugóról olvasott, hallott vélemények alapján nekem ennyit megért a dolog. Válasz e-mailben meg is rendeltem. Megadtam a címemet, és vártam szépen, hogy megérkezzen a termék. Eltelt egy hét, és nem történt semmi. Ismervén a Magyar Posta Feketelyuk Zrt.-t kezdtem attól tartani valami gubanc van. Újabb e-mail, hogy ha lehet, akkor legyen kedves elküldeni a csomag azonosítóját, hogy kerestethessem a postán. Ezt nem kaptam meg. Kicsit kezdett gyanús lenni a dolog, de mivel utánvét fizettem nem nagyon tartottam attól, hogy átvernek (és erről szó sem volt). Lassan már 3 hét is eltelt a megrendelésről szóló e-mailhez képest, és még mindig nem kaptam meg az árut. Ekkor már mégis telefont ragadtam, és felhívtam a céget. Egy kedves hölgy vette fel a kagylót. Tudta miről van szó, nem vagyok elfelejtve, de állítólag már kétszer postázta a csomagomat, de mind a két alkalommal eltűnt a postán. (WTF????) De feladja harmadszor is. Kissé hihetetlennek tűnik nekem, hogy egy utánvétes csomag eltűnjön... ráadásul rögtön egymás után kétszer is....
Nekem kicsit büdös volt a sztori, szerintem csak szimplán megfeledkezett róla. De végül is mivel csak az időmet rabolták, nem a pénzemet, és mivel eddig is tudtam légrugó nélkül élni, ezért azt a pár hetet még kibírtam, így vártam tovább türelmesen. Nah szerencsére a telefonhívás után már nem kellett sokat várni 3 nap múlva be volt dobva az értesítő, mehettem a postára a cuccért.

Kis karton doboz, benne a két légrugóval, illetve egy rövid leírással.






Hozzáláttam hát a beszereléshez. Mindegy melyik oldalon kezdi az ember. Gyakorlatilag egy kérékcsere folyamatra hasonlít a dolog. Az autót meg kell emelni, le kell kapni a kereket, majd a tekercsrúgó belsejébe kell berodolfózni a légrugót.


A légrugó helye
Ehhez a szelepet el kell távolítani a légrugóból, majd összenyomva betuszkolni a menetek között a rugó belsejébe. A leírás szerint szappanos vízzel kell bekenni a légrugó külsejét, így könnyebben becsúszik. Én ehelyett gumiápolót használtam. Egyrészt ez is ken annyira, másrészt a guminak csak jót tesz.





Személy szerint nekem az a módszer vált be a beszereléskor amikor a szeleppel ellátott felét tuszkoltam be előbb a rugó felső részébe, és így haladtam felülről lefelé. 








Ha bent van a helyén akkor el kell igazgatni. Ügyelni kell arra, hogy a szelep a két menet közé essen, ellenkező esetben az összenyomódó rugó leszakíhatja a szelepet. Egy plusz jó tanács, hogy ha az igazítás után a szelep olyan pozícióba esik, hogy hozzáférhetetlen hely felé néz, akkor próbáljuk meg a rugóval együtt a megfelelő irányba fordítani. Anno én erre nem annyira figyeltem... így az egyik oldalon az autó feneke, a másik oldalon az autó orra felé néz a szelep.

A szelepnek a két menet közé kell esnie!

A szelepnek a két menet közé kell esnie!
 Ha a helyén van a légrugó, illetve a szelep is, akkor tekerjük vissza a szeleptűt, és fújjuk fel egy kicsit, épp csak annyira, hogy visszanyerje a hengeres formát.


Ilyenkor utoljára még alaposan fújjuk be gumiápolóval, mert a kerék felszerelését követően, már nem fogunk rendesen hozzáférni.



A kerék mehet vissza a helyére, az autót le lehet ereszteni, majd a légrugót fel kell fújni. 0,5 és 1,2 bar közötti értékre kell beállítani. Ezzel lehet a kívánt magasságot beállítani.

Nyomás alatt a légrugó úgy néz ki, mint egy fűzőbe szorított kövér nő.... :)






Előtte
Utána



Mivel a szelepek kissé nehezen hozzáférhető helyen vannak, ezért azokat megtoldottam egy autósboltban kapható tömlővel. Így a betáplálás helye már egy kissé könnyebben hozzáférhető helyre került.






Amire még ügyelni kell, hogy a szeleptű rendesen legyen visszatekerve, ugyanis nekem néhány héttel a beszerelés után az egyik kilazult és emiatt leeresztett. Nem kicsit szartam be, mert először azt hittem kilyukadt a légrugó... de szerencsére, csak egy szeleptű okozta a galibát.

Innentől gyakorlatilag már csak annyi feladatunk van, hogy időnként megnézzük nincs-e leeresztve, és alkalmanként, legalább a szezonváltásos kerékcserekor fújjuk be alaposan gumiápolóval, illetve ellenőrizzük le a nyomást.

Mióta benne van újra normálisan áll az autó, és a kanyarokban is sokkal stabilabban viselkedik, illetve végre nem akadok fel azokon a helyeken ahol ezt megelőzően mindig.



Még több kép itt.


2012. szeptember 22., szombat

Elektromos csomagtér nyitás

Biztos másnak is megfogalmazódott már a fejében a gondolat, hogy néha jó lenne ha nem kellene a kulccsal bajlódni csomagtér nyitásakor. Sötétben nem találja az ember a kulcslyukat, stb stb....

Mivel a riasztót úgyis deaktiválni kell, így az ember kezében már ott a távirányító, ezért adott a feladat, rá kell kötni a riasztóra a csomagtérnyitást is. Az autómban található riasztónak van is ilyen kimenete, már csak a mechanikai kialakítást kellett kitalálni.

A régi swift fórum lakói közül ha jól emlékszem Rafika linkelt be egy videót az általa megvalósított elektromos nyitásról.




Ha erre időben ráakadtam volna, akkor könnyebb dolgom lett volna, de alapvetően én is hasonló koncepcióban gondolkodtam.

Elvileg a csomagtér nyitáshoz egy ún. csomagtér nyitó mágnest szoktak alkalmazni, ám ennek a majd 5000 Ft-os ára hamar elriasztott. A másik lehetőség, egy mezei központi zár motor. Ennek már sokkal barátibb az ára, mindössze 700 Ft. Ebből a 2 vezetékesre volt szükségem, és elegendő volt a 25Nm-es.

Egy probléma megoldva, a mivel kérdésre meg van a válasz. Jött a hogyan!!!

Megsasoltam a csomagtérzárat. Maga a kulcsos zár egy rudazaton keresztül oldja a reteszt, ám ez a rudazat csak akkor mozog szabadon ha a kulcs is benne van. A nyitó bowden pedig szintén ugyanerről az oldalról húzva oldja a reteszt. A bowden kis kireteszelő kallantyújára kell valahogy ráaplikálnom bal oldalról egy toló rudazatot.

A Rafika videóján jól látszik, hogy ő a bowdent és a zár rudazatot is kiiktatta (időközben konzultáltam Rafikaval, és a kulcsos zár nem lett kiiktatva, csak rosszul láttam a videón), és a bowden helyére illesztette be a központi zár motorhoz kapott rudazatot, illetve diót. Mint azt megtudtam ő azért csinálta meg így, mert elszakadt a bowden, és kb 5-6000 Ft lett volna a pótlása. Így egyszerűen kiiktatta, és csak a központi zár motorral nyitja a csomagteret.

Én nem akartam a gyári lehetőségeket megszüntetni, csak szerettem volna kiegészíteni azokat. Így aztán kiszereltem a reteszt, és a bowden által mozgatott alkatrész egy megfelelő helyére készítettem egy 2mm átmérőjű furatot. Nagyobbat nem akartam, mert nincs olyan sok anyag abban az alkatrészben.

A piros nyíllal, illetve pöttyel jelölt helyre készítettem egy 2mm átmérőjű furatot.

A motorhoz kapott alkatrészek között van egy bringa küllőre hajazó rudazat, ami azonban 3mm vastag. Ez adta az ötletet, egyszerűen kicserélem ezt az alkatrészt egy valódi kerékpár küllőre, mert az vékonyabb. A kemény 15 Ft-ért beszerzett kerékpár küllő csak 2mm vastag.

 

A fenti képen látható módon rögzítettem a motort az ajtóhoz. A küllőt pedig a következő képek szerint hajlítottam meg.





A küllő végére pedig egy sorkapocsból kiszedett rögzítő elemet csavaroztam, így nem tud véletlenül kicsúszni a helyéről.
A mechanikai kialakítás volt a könnyebb falat. A vezetékeléssel ment el rengeteg idő. 



Berelézni a riasztó megfelelő kimenetét, felszedni a kárpitokat, behúzni a vezetéket. Elment vele egy délután, de megérte. 



És akkor a működésről pár videó.






Hozzávalók:
   - 2 vezetékes 25 Nm-es központi zár motor
   - 2 mm vastag kerékpárküllő
   - relé
   - vezeték
   - kábelsaru

2012. szeptember 3., hétfő

Dísztárcsák felújítása

Mivel maradt még egy kis anyag a felnik festéséből, és az ősz beköszöntével a téli gumi felszerelése is - lassan ugyan, de - közeleg, ezért úgy gondoltam lefestem a gyári dísztárcsákat is, amik eddig  a nyári kerekeket díszítették.




Ezekből a dísztárcsákból két garnitúrára valóval rendelkezem, de sajnos még így sem sikerült egy teljesen karcmentes készletet összeválogatni. Eléggé lestrapáltak, és padkanyomosak voltak. Viszont mivel a ma kapható tárcsákhoz képest ezek nagyon jó minőségűek így érdemes felújítani őket. Csak némi csiszolóvászon és egy kis akril festék és lakk szükséges hozzá.

Most első körben a lestrapáltabb garnitúrát csiszoltam, festettem, majd lakkoztam le. Majd kiderül, hogy bírják a téli kiképzést. Mivel műanyagról van szó a csiszolás nem egy nagy meló. A mélyebb horzsolásokat 80-as vászonnal csiszoltam ki, majd 100-150 és 360-as papírokkal folytattam a dolgot. Aztán kaptak egy réteg RAL7022 Antracitmetál színt, és végül egy réteg matt akrill-lakkot.
Nagyon tetszik ez a szín. De ha beválik akkor a másik garnitúrát valószínűleg a gyári ezüst színre fogom lefújni.


 
Előtte


Utána