Az előző tulaj valami millió éves Perion akkuval járkált, amiből szépen gőzölgött a sav, így az évek hosszú sora alatt jócskán megkezdte a leszorító pántot illetve az akku tálcát fedő festéket.
Most végre eljutottam oda, hogy sikerült vennem a Vaterán 1000 forintért egy ugyanolyan fém akkutartó tálcát, mint az enyém. FÉM. Mert van ám műanyag is. Pontosabban a műanyag a jellemző. Volt is ebből egy kisebb vitám a helyi bontóssal, mert ő váltig állította, hogy márpedig fém akkutálca nem létezik. És ha az enyém fém akkor az biztos valami utólagos buhera.
Na persze....
Szóval beszereztem egy ugyanolyan fém tálcát mint az enyém. Hogy erre miért volt szükség? Mert tudtam, hogy nem leszek készen vele 2 nap alatt, és addig is szerettem volna használni az autót.
A régi festék és rozsdarétegtől fúróba fogható drótkoronggal tisztítottam meg. Nem egy leányálom ez a fajta munka. Nem árt hozzá a fülvédő, és a pormaszk, valamint egy védőszemüveg.
A tisztítás után kapott egy alapos szappanos vizes fürdőt, majd megszárítottam, és mehetett is rá a festék.
A leszorítót ugyanígy tisztítottam és festettem le. Aztán egy szép napon ki is cseréltem. A csavarokat (4db) megtisztítottam, és befújtam rézsprayvel, hogy ne rohadjon be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése