Nagy gáz, kis szerencse...

Sajnos utolért az egyik rémálmom.... lezúztam az autót. Mindig verítékben forgolódva ébredtem amikor ilyeneket álmodtam, és mindig odarohantam az éjszaka közepén az ablakhoz, hogy megnézzem minden rendben van-e az autóval. Most is ez történt, de most nem csak egy álom volt...

Történt múlt hét csütörtökön, hogy mindenféle gondokkal a fejemben rongyoltam épp bevásárolni, egy olyan napon amikor a folytonos idegeskedés miatt mindenki béna csigának tűnt, ami aztán türelmetlenséget szült kicsiny kobakomban. Ennek a türelmetlenkedésnek lett az eredménye, hogy az előttem a parkolóban bénázó Micrát nagy gázzal akartam kikerülni amikor is elszaladtak a japán-magyar paripák, és a bal elejével sikerült belerongyolnom egy parkoló autóba. Nincs ezen mit szépíteni, idióta fasz voltam. Kikászálódtam a kocsiból, szemügyre vettem a saját és a sértett autót, aztán jó polgár módjára vártam a másik tulajt, hogy rendezzük a dolgokat. Az ő részét aránylag olcsón megúsztam, mert csak a hátsó lámpáját sikerült összetörnöm, meg némi anyagfolytonossági hiány keletkezett a hátsó lökös festékrétegében, de szerencsémre semmi komolyabb nem történt. És a tulaj is elég rendes volt. Kiderült a hónapban már a második autóját törték össze... az előzőt totálkárra vágták, lehet, hogy emiatt volt már annyira elnéző velem. Rendeztük a dolgokat, sűrűn elnézést kértem majd magamba roskadva átgurultam a parkoló másik végébe, hogy magamba szálljak. Borzasztó bűntudat kerített a hatalmába, hogy lehettem ekkora barom?!?!?! Lehet, hogy kellett is ez egy kicsit, hogy visszavegyek a tempóból... meg az arcomból.

Szóval ez lett a művem:

Ez eredmény, egy tropa fényszóró, egy tropa indexbúra, egy horpadt lökhárító, egy görbe tartóvas, egy egy horpadt sárvédő elem. És persze itt-ott némi festékhiány.

Megcsináltam a programot magamnak a hétvégére. Aznap már a hatalmába kerített a mardosó bűntudat, így csak másnap fogtam neki a dolgoknak.

Szerencsére volt otthon pluszba egy garnitúra fényszóró, illetve indexbúra.

Kiszereltem a dobbetéteket, illetve ezután a lökhárítót illetve a lökhárító tartó vasat. Természetesen a dobbetétet tartó összes bolha eltört, illetve a lököst tartó összes patent eltört még a koccanás során. Ezeket másnap a helyi suzukis boltban pótoltam. (mi a picsa került 2700 forintba 20-30 szaros darab műanyag patenten? A rozsdamentes acél csavarok olcsóbbak...)

A tartóvasat amennyire lehetett visszakalapáltam a megfelelő pozícióba, majd lefújtam festékkel. A horpadt lökhárítót pedig belülről megmelegítettem hőlégfúvóval így vissza tudtam nyomni a horpadást. A lámpát tartó konzol is elgörbült így azt is vissza kellett kalapálnom a helyére (sajnos ez nem sikerült a legjobban, de idén már nem nagyon lesz megfelelő idő arra, hogy ezzel foglalkozzak. Tavasszal még igazítok majd rajta). Ám ahhoz, hogy ezt a részt ki tudjam kalapálni le kellett vennem a sárvédő elemet is. Így legalább ez ezen keletkezett horpadást is ki tudtam kalapálni. Mikor ezt leszedtem akkor szembesültem vele, hogy a sárvédő gumi, illetve a dobbetét mögött milyen tekintélyes mennyiségű földet sikerült összegyűjteni az évek hosszú sora alatt. Így ha már belefogtam akkor a másik oldalon is kitakarítottam ezt a részt. Megdrótkeféztem, befújtam festékkel, majd alvázvédővel. Sajnos a sárfogó gumikat már nem tudtam megmenteni, mert mind a két oldalon elszakadtak, így majd újakat kell beszereznem.

Ezután már mindent csak vissza kellett rakni fordított sorrendben. Előbb a kikalapált sárvédőelem került vissza a helyére. A lökhárító alsó és felső részt addig kell összepattintani amíg még nincs fent az autón, mert így könnyebb. Ha ezek is felkerültek akkor már csak a lámpákat kell visszarakni, illetve a dobbetéteket és készen is van. 

Nem mondom, hogy olyan mint az új... de kezdő létemre nem rossz.

És még szerencsésen megúsztam. Egyrészt a másik autó tulaja nem vert jól pofán, az ő autója nem tört jobban össze, az én autóm sem tört jobban össze (nem sérült meg sem a géptető komolyabban, sem ködlámpa, sem a lökhárító nem tört össze)